A magyarországi haszid zsidó közösség.
Kelet-Európában, a 18. század közepén jött létre a haszidizmus, amely a zsidóság egyik vallási és spirituális áramlata. A haszidizmus alapítója, Izrael ben Eliezer, közismertebb nevén Báál Sém Tov, tanításainak középpontjában az isteni jelenlét közvetlensége és az Isten iránti szeretet állt. A haszidizmus a 19. és 20. században Magyarországon is jelentős befolyással volt a zsidó közösségekre.
Magyarországon a haszidizmus Galícia felől kezdett elterjedni, ahol a mozgalom már korábban is erőteljesen meggyökerezett. Az első haszid közösségek a mai Északkelet-Magyarországon és Szlovákia déli részén formálódtak. Ezeken a területeken jelentős zsidó közösségek éltek, amelyek nyitottak voltak a haszid tanítások befogadására.
Magyarországon a haszidizmus történetének egyik legfontosabb vezetője Joel Teitelbaum, a szatmári rebbe volt. Teitelbaum rabbi a 20. század első felében vezette a szatmári közösséget.Szatmárnémeti (románul Satu Mare) a haszidizmus egyik központjává vált Magyarországon és Erdélyben, és a szatmári haszidok a mai napig meghatározó szerepet töltenek be a világ haszid közösségeiben.
A magyarországi haszidizmus többféle irányzatból állt, és ezek közül több is jelentős hatást gyakorolt a helyi zsidó közösségekre. Ezek közé tartozott például a belzi, a munkácsi és a spinkai haszid irányzat is. Ezek az irányzatok mind sajátos vezetőkkel és tanításokkal bírtak, amelyek formálták követőik vallási és szellemi életét.
A második világháború és a holokauszt tragédiája súlyos csapást mért a magyarországi haszid közösségekre. A náci koncentrációs táborokban a zsidó lakosság jelentős része, köztük számos haszid, elpusztult. A holokausztot túlélt zsidók közül sokan elhagyták Magyarországot, és új életet kezdtek Izraelben, az Egyesült Államokban vagy más országokban.
A haszidizmus Magyarországon továbbra is létezett, még a holokauszt után is, noha jelentős mértékben csökkent. Bár a holokauszt súlyosan érintette őket, néhány kisebb haszid közösség a háború után újraéledt, és a rendszerváltás után a zsidó vallási élet újjáéledésével megerősödtek. Budapesten ma is találhatóak haszid imaházak és közösségek, amelyek elkötelezettek a haszid hagyományok megőrzésében. Ezek a kisebb haszid közösségek szoros kapcsolatokban élnek egymással, és aktívan hozzájárulnak a magyarországi zsidó vallási élethez.
A magyarországi haszidizmus jelentősége ma is nyilvánvaló, különösen a zsidó vallási és kulturális identitás megőrzésében. A haszid közösségek száma az utóbbi évtizedekben csökkent, de a mozgalom továbbra is fontos szerepet játszik a magyarországi zsidó vallási életben. A magyarországi zsidóságra a haszidizmus tanításai és szellemisége még ma is jelentős hatást gyakorol, hozzájárulva a zsidó vallási élet gazdagságához és sokszínűségéhez.
blog